Öt nap, mintegy 235 kilométer és körülbelül 320 ezer lépés: ekkora utat tett meg a balatonlellei Balogh István, aki Keszthelyről indulva gyalog járta körbe a Balatont. A túra közben strandokat, kikötőket és a tóba torkolló vízfolyásokat is felkereste, hogy fényképeken és jegyzetekben örökítse meg, mit látni a parton az idei száraz időszakban.

A napi távok komoly állóképességet igényeltek: akadt olyan nap, amikor negyven kilométernél is többet gyalogolt, a leghosszabb szakaszok pedig meghaladták az ötven kilométert. A SONLINE-nak adott interjújában elmondta, hogy az első napok fizikai nehézségei után egyre inkább a környezet megfigyelésére összpontosított.

Balogh beszámolója szerint útja során 120 strandot és kikötőt, valamint negyven, térképen feltüntetett vízfolyást keresett fel. A part különböző pontjain készült felvételeken szárazra került mederrészek, sekély víz és a vízvonaltól távolabb eső parti létesítmények láthatók. Ezek a képek nem helyettesítik a vízügyi méréseket, de érzékeltetik, hogyan mutatkozik meg alacsony vízállás a tóparton.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a Balaton átlagos vízállása szeptember 10-én 38 centiméter volt, szeptember 21-én 34 centimétert, szeptember 24-én reggel pedig 33 centimétert mértek. A vízállás a vízmérce nullpontjához viszonyított érték, nem a tó mélységét jelöli. A Balaton átlagos mélysége nagyjából 3,3 méter.

Negyven befolyót keresett fel

Balogh István útjának talán egyik legérdekesebb része az volt, amikor a tóba vezető vízfolyásokat kezdte el sorra felkeresni.

Beszámolója szerint összesen negyven, térképen jelölt befolyót ellenőrzött. A déli parton felkeresett 15 vízfolyás közül saját megfigyelése szerint mindössze négyben talált vizet, és csak egyben látott számottevő folyást.

Ezeket az adatokat fontos a helyükön kezelni: nem hivatalos vízügyi mérésekről, hanem Balogh István helyszíni felméréséről van szó. Arra azonban ráirányítják a figyelmet, hogy a Balaton vízháztartását nem csak az határozza meg, mennyi eső hullik közvetlenül a tó felszínére.

A tó vízgyűjtő területe ugyanis jóval nagyobb magánál a Balatonnál. A Balaton Fejlesztési Tanács adatai szerint a tó vízfelülete körülbelül 600 négyzetkilométer, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő 5775 négyzetkilométer. Legfontosabb természetes tápláló vízfolyása a Zala.

Vagyis ami a tó körüli patakokkal, vízfolyásokkal, valamint a teljes vízgyűjtő csapadékviszonyaival történik, az előbb-utóbb a Balaton vízháztartásában is megjelenik.

Források: SONLINE – interjú Balogh Istvánnal; Somogy TV – helyszíni riport; Országos Vízügyi Főigazgatóság – vízállásadatok.